Egy héttel ezelőtt kaptam egy könyvet, teljesen „véletlenül”. Barátnőm hozta és a kezembe nyomta, hogy szerinte érdemes elolvasnom. A meglepődéstől szóhoz sem jutottam. Ugyan is több mint fél évvel ezelőtt eljutott hozzám egy olyan internetes levél, amiben volt egy 20 perces előadás. Ebben Dr. Jill Bolte Taylor agykutató hölgy mondta el saját megélt élményét, tapasztalatát, mivel 37 éves korában agyinfarktust (STROKE) kapott. Az előadás olyannyira megérintett, hogy könnyek közt néztem végig. De ez a kis film eltűnt a mappáimból. És mi az, amin meglepődtem? Pár napja gondolataimban megjelent, hogy szeretnék valahogy ismét az előadás nyomára akadni. Erre jön a barátnőm, aki semmit nem tudott az én kérésemről és a kezembe adta a még bővebb, részletesebb könyvet, amit ő nem is olvasott el.Érdekes ugye?!
Amiért érzékenyebben reagálok erre a témára az az, hogy nagymamám 10 évvel ezelőtt átesett egy agyinfarktuson. Azt mondják a szakemberek a legfontosabb, hogy minél hamarabb kórházba kerüljön az ember. Mert az idő nemcsak az életét mentheti meg, hanem az elpusztult sejtek számának növekedését is így lehet megállítani. Minél előbb kezelésben részesüljön az agyvérzést kapott beteg. Nagymamám 3 óra múlva már a kórházban volt. Hogy ez sok-e, vagy kevés nem tudom. De azt igen, hogy az egész éjszakát a folyosón, egy hordágyon töltötte. Most már tudom, ellátatlanul. Ami szerencse, hogy túlélte az agyvérzést, viszont (talán a korából kifolyólag is) felépülése nem lett olyan sikeres, mint a könyv írójának.
Dr. Jill Bolte Taylor, 37 éves, Harvard egyetemi agykutató bal agyféltekéjében hatalmas bevérzés alakult ki. Négy óra alatt olyan állapotba került, hogy nem tudott járni, beszélni, írni, illetve életének bármely részére visszaemlékezni. A bal féltekei készségek leépülését egy agykutató szemével figyelte meg, így még idejében rájött, mi is történik vele, és sikerült segítséget hívnia. Nyolc évébe került, hogy agyvérzéséből teljesen felépüljön.
Számára az agyvérzés megvilágosító hatású áldásnak bizonyult. Ahogy a bal agyféltekéjének nyelvi központjai elcsendesültek, megtapasztalta, hogy mi történik, ha a jobb agyfélteke kerül "főszerepbe". Mély lelki békét élt át, és megértette, hogy az univerzumban végső soron minden energia, hogy minden létező összekapcsolódik.
Ha felismerjük két agyféltekénk valódi képességeit, és használatukban megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt, akkor békésebb, boldogabb és együtt érzőbb világot tudunk teremteni.
Csak javasolni tudom érdemes elolvasni!
Dr. Jill Bolte Taylor: Mennybe döngölve
Részlet:
"Szerettem volna valahogy a környezetemben lévők értésére juttatni a következőket:
Ha kiabálsz, attól még nem értelek jobban. Ne félj tőlem! Gyere hozzám közelebb! Gyengéd lélekkel közeledj hozzám! Beszélj lassabban! Beszélj érthetőbben! Ismételd meg! Kérlek próbáld meg még egyszer!
L-a-s-s-í-t-s! Légy velem kedves! Válj számomra biztonságos ponttá! Vedd észre, hogy csak sérült vagyok, de nem ostoba! Sebezhető vagyok és zavarodott. Bármi legyen is az életkorom, a rangom, nyújtsd ki felém a kezed! Tisztelj! Itt vagyok. Gyere, és találj meg!"
Itt pedig a kisfilmet tekintheted meg!
